Egyszerre két eljárással kapcsolatban is bejelentést tesz az Európai Bizottság, amelyek Magyarországot érintik. Sorra vettük a legfontosabb kérdéseket ezekkel összefüggésben.
Eddig minden országba elment bejelenteni, hogy elfogadták a helyreállítási tervet.
Tényleg elveszítünk 3000 milliárd forintot, vagy akár annál is többet? Miért csak 12 év után csapott az asztalra az EU? Mi a különbség a kohéziós és a helyreállítási alap között? És egyáltalán, mivel telt az elmúlt nyolc hónap a Brüsszel-Budapest tengelyen? Minden kérdésre válaszoltunk közéleti podcastunk legfrissebb epizódjában.
Miközben minden hír arról szól, hogy 3000 milliárd forintot bukhatunk, a kormány állítja: nincs itt semmi látnivaló, minden a terv szerint halad. Orbán Viktor és két minisztere, Navracsics Tibor és Gulyás Gergely reakciója arra, hogy az Európai Bizottság elégedetlen a magyar jogállamisági vállalásokkal, jól jellemzi azt a kétszínűséget, amellyel az elmúlt 8 hónapban kommunikálták az alkudozást: pár tucat törvénnyel palira vehető kincstárnoknak beállítani az Uniót, hízelegni a színfalak mögött, közben pedig a legmocskosabb EU-ellenes propagandát folytatni. A valóságban azonban úgy fest, nem a Fidesznek áll a zászló.
A kényszerhelyzetekhez és az uniós normákhoz való alkalmazkodás határozza meg Orbán Viktor lépéseit, még ha úgy is tesz, mintha változatlanul világmegváltó elképzelésein dolgozna. A kérdés most az: hol van az általa korábban a gyengeség jelének tartott kompromisszumok végső határa.
Teljes kudarcot vallott az Orbán-kormány kísérlete, hogy Magyarország megfeleljen az EU korrupcióellenes kritériumainak. A vállalások jelentős része elbukott az uniós vizsgán, ami egyrészt pótvizsgát, másrészt bizonytalan ideig késlekedő és befagyasztott eurómilliárdokat jelent. A kormány lehetséges fegyvere maradt viszont a zsarolás.
Már a második német lap értesült úgy, hogy az Európai Bizottság nem elégedett a magyar kormány eddigi vállalásaival. A FAZ szerint az üzenet még a vártnál is nagyobb lehet: a pénzmegvonás mellett Brüsszel azt is javasolja majd, hogy a helyreállítási tervet ugyan jóváhagyják, de a pénzek kifizetését is a kért reformok teljesítéséhez kössék. A hírre tizenöt perc alatt hatalmasat zuhant a forint.
Csúszhat az Európai Bizottság döntése is a magyar pénzekről.
A milliárdokért cserébe az Orbán-kormány komoly igazságügyi reformot vállalt.
Az Európai Bizottságnak az igazságszolgáltatás függetlenségét érintő aggályai nyomán hatásköri átalakítások, az Országos Bírói Tanács jogköreinek erősítése várható, erről tárgyalnak, ezek nyithatják meg az utat a “jövőre” érkező EU-s pénzek előtt – mondta Navracsics Tibor a hvg.hu-nak.
A Bloomberg információi szerint november 22-én tűzi napirendre az Európai Bizottság a Magyarországgal szemben folyó jogállamisági eljárás ügyét. Ennek kapcsán vállalta a magyar kormány 17 intézkedés megtételét november 19-ig, az uniós források átlátható felhasználása és a korrupciós kockázatok csökkentése érdekében.
A tárca nélküli miniszter a 24.hu-nak adott interjújában arról is beszélt, hogy az EU nem a családvédelmi törvény miatt zárta el a pénzcsapot.
A helyreállítási alapot és a kohéziós alapot is elzárják előlük, amíg a lengyel kormány nem teljesíti a bíróságok függetlenségével kapcsolatos összes feltételt.
Lehet, hogy Varsó és Róma nem szereti az integrációt, de az ellenség Moszkva. Ezzel mindkét főváros tisztában van, ennélfogva Orbán nem veheti biztosra, hogy régi barátai kitartanak mellette. Elszigeteltebb és gyengébb, mint ahogy az látszik. Ezért Brüsszel jókor rukkolt elő a pénzelvonási indítvánnyal, írja a német lap kommentárja.
Navracsics Tibor szerint Nyugat-Európában is van arra példa, hogy magas rangú politikai vezetők vállaljanak szerepet közpénzekhez jutó alapítványokban.
Andrzej Duda ugyanis szombat este olyan bírókat is kinevezett a Legfelső Bíróság új fegyelmi testületébe, akik az EU Bírósága szerint nem törvényesen váltak bíróvá.
Bár szerdán rekordösszegű pénzelvonásról érkeztek hírek Brüsszelből, a miniszter szerint jelenleg is jól állnak a tárgyalások az uniós ügyekben.
Az egyeztetések biztatóan alakulnak a lap forrásai szerint.
Feltéve, ha sikerül megállapodnunk az Európai Bizottsággal.
A helyreállítási források nagyjából 35, a kohéziós források körülbelül 40 százaléka lehet valós veszélyben.
